Útmutató tacskókhoz- a teljesség igénye nélkül....
1. Táplálás:
Nagyon sokféle tanulmány , szakmai ajánlás létezik táplálással kapcsolatban. Vannak pro és kontra vélemények táp illetve BARF étrend között. A leghasznosabb ha a tenyésztő tapasztalataira hallgatunk, nála mi vált be, mit tapasztalt stb.
Ha a tápos etetés mellett döntünk nagyon fontos, hogy ha van olyan táp, amit szeret a kutyánk és jó kondiban tartja a kutyát, egészséges, küllemében, szőrében is rendben van, akkor maradjunk annál a tápnál , ne váltogassuk, vagy keverjük más táppal, vagy nedves eledellel, mert ez a bélflóra felborulásához vezethet. Másik nagyon fontos szabály, hogy a tápot sose adjuk szárazon, mindig áztatva, vizesen kell adni, mert különben a kutya szervezetéből vonja el a vizet, ami a tacskók szempontjából a gerincük, porcok és csigolyák egészségének megőrzése miatt is nagyon fontos, hiszen akkor a szervezetükből vonja el a vizet.
A tápos etetés esetén törekedjünk a jó minőségű tápokra, magas hústartalmú tápokra - Orijen, Acana stb.
Ami fontos 3 hónapos kor alatt plusz kalcium adása Tilos!!
Mivel ilyenkor a kalcium nagy része nem beépül, hanem lerakódik olyan helyeken pl csigolyák, amik később a meszesedést okozzák.
3 hónapos kor felett is természetes kalcium forrásokat használjunk pl tojáshéj, porcos csont, alga .... ez főleg fogváltáskor nagyon fontos. Amennyiben 8 hónapos korára nem váltódik le a kutya tejfoga és a maradandó foga, már kinőtt, keressük fel állatorvosunkat és a tejfogat húzassuk ki, mert nagy valószínűséggel magától nem fog kiesni és a későbbiekben problémát okozhat.
A tacskóknak, akár tápos, akár húsos étrendet kap, mindig célszerű adni plusz ízület és porcvédőt!!!! Zöldkagyló csak kúraszerúen adható!
Sok esetben tapasztaltak túlszedésnél egyes szakemberek sántaságot, mivel az izületeket felduzzasztja folyadékkal, erre mindig oda kell figyelni!!!!
Ami folyamatosan adható az a kollagén, amivel a csontok közötti kötőszövet, inak, izmok és a porckorongok egészségét tudjuk fenntartani! Növeli a csonttömeget és sűrűséget és az izomtömeget is. Fontos, hogy 2-es típusú kollagént tartalmazzon a készítmény.
Jó termék az Aptus Aptoflex szirup, C 11 tabletta vagy a Synoquin, illetve a Biogenic Mobility tabletta vagy a BiogenicVet - Pro Collagen . A gyártók kimondottan a gerinc védelmére fejlesztették ki a a Vetri Disc készítményt.
Fejlődési szakaszban kiváló ( a franciás végtagállás sok esetben kiküszöbölhető vele) a ProArtLeg termékek használata.
Érdemes olaj formájában Omega 3-6-9 pótlása is. Az Omega zsírsavak nélkülözhetetlenek a kutyák és macskák egészségéhez. Támogatják az ízületek, szív- és érrendszer, emésztés, immunrendszer, agyi működés, látás, bőr és szőrzet egészségének fenntartását.
Nagyon hasznosak a különböző gyógynövény készítmények , szinte minden problémára adnak megoldást a FitoCanini termékcsalád gyógynövényei.
2. Életmód:
A tacskónak, bár kiválóan alkalmazkodott a városi tartásra is, de lételeme a mozgás, az ösztöneinek a kiélése. Éppen ezért ne sajnáljuk tőle a napi kimozgatást, játékot a kutyahaverokkal, túrákat az erdőben, mezőn, réten, mert ezzel egyrészt fizikálisan is lefárasztjuk, másrészt erősítjük az izomzatát, amely a vázrendszerének összetartása miatt nagyon fontos, másrészt lefárasztjuk az agyát, így ha napközben egyedül hagyjuk sem rombolja le a lakást, vagy ugat megállás nélkül.
Sokan kérdezik a sétához, túrákhoz nyakörv vagy hám az ideális. A tacskók esetében is a hámot el kell felejteni, csakis NYAKÖRV. A hámmal több kárt okozunk .
Fontos már kicsi korban hozzászoktatni a sétához, sokat segítenek ebben a kutyaovik, iskolák. A tacskó vadászkuta így a napi 5-10 km alap esetükben, persze kicsi kortól folyamatosan szoktatva.
Kedvére tehetünk tacskónknak ha elvisszük egy-egy mesterséges vércsapázára, hiszen így nemcsak az ösztöneit élheti ki, hanem lelkileg, testileg, agyilag is lefárasztjuk a kutyát, ami mindig egy boldog, kiegyensúlyozott kutyát eredményez.
Jó tanács erdőben soha ne engedjük el pórázról a kutyát, mert annyira erős a vadászösztönük, hogy megérzik a vad szagát, vagy meglátnak egy vadat és még a leg jólneveltebb kutya is utána ered és bár elvileg visszatalálnak a saját nyomukon, feltéve ha nem sebesülnek meg, vagy nem rohannak 10-20 km-t a vad után és esetlegesen már nem találnak vissza.
A tartás szempontjából nagyon fontos, hogy a tacskó SOHA NE LÉPCSŐZZÖN, a másik fontos aranyszabály TILOS A KANAPÉRA VALÓ FEL ÉS FŐLEG LEFELÉ UGRÁLÁS!!!! Sajnos ezt senki nem veszi komolyan, amíg be nem üt az a probléma, mely minden tacskósnak a rémálma, a porckorongsérv!!! Sajnos a hosszú gerincű, rövid lábú kutyák esetében egy -egy leugrás óriási traumát okoz a csigolyáknak és a gerincnek és egy idő után ez az esetek 70-80 %-ban mozgásszervi problémákhoz, akár tacskóbénuláshoz vezethet. A tacskók esetében a porckorongsérv a háti szakaszon jelentkezik, ahol már nem tartja a gerincet a bordakosár és még nem támasztja a csípő sem. Ezért nagyon fontos az ízületek és a gerinc melletti mélyizomzatot megerősíteni. Ennek egyetlen módja a torna. A Magyar Tacskótenyésztők Egyesülete az országban elsőként indított ezzel kapcsolatban országos torna csoportokat, ahol a gazdik elsajátíthatják a szükséges tudást.
Egészséges kutyáknál megelőzhetőek a különböző mozgásszervi betegségek( porckorongsérv, patellaficam , diszplázia…) illetve megfelelő izomzattal ha ki is alakulnak a betegségek fájdalommentes , teljes életet élhet a kutya. A tanfolyamon elsajátított tudással saját kutyát tudtok tornáztatni. Heti 2 X 15 perces torna már elegendő minden kutyánál.
A gyakorlatok hasonlóan a humán gyógytornához, különböző speciális eszközökön (dinamikus párna, egyensúlyozó korong stb.) történnek. A szakértői segítséggel, megfelelően összeállított edzésnek egészségmegőrző és prevenciós szerepe van.
A mélyizmok erősítését, nyújtását más mozgásformákkal nehezen lehet fejleszteni. Segíthet megelőzni a félrelépésből, rossz mozdulatból származó sérüléseket is. Az izmok erősítése mellett ráadásként még pszichésen is dolgoztatja a kutyát.
A gyakorlatok javítják a kutya: koordinációs képességét, kondicionális képességét, koncentrációját, figyelmét, állóképességét, testtudatosságát
3. Előforduló betegségek, nemcsak tacskóknál :
1. Első helyen, ami minden hosszú gerincű kutya betegsége is lehet, az ún. tacskóbénulás, azaz porckorongsérv áll.
Porckorong-sérv (hernia disci intervertebralis) A hátulsó testfél bénulását tacskó kutyákban szinte kizárólag a hátágyéki csigolyák porckorong-sérve okozza, ezért is nevezik erre a kutyafajtára nagyon jellemző betegséget köznapi szóhasználatban tacskóbénulásnak. Tacskókon kívül még más kisebb testű kutyáknál is jellemző a betegség (chondrodystrophiás fajták), de a nagytestű kutyákban is előfordulhat. A magyarázat, hogy miért a rövid lábú, kistestű fajták (pl. tacskó, pekingi palotakutya, francia buldog, uszkár, beagle stb. ) és ezek keverékei betegszenek meg gyakrabban, még nem teljesen bizonyított. A feltételezés a következő: ezeknél a fajtáknál a tenyésztők a lehető legrövidebb lábakra törekedtek. Az úgynevezett törpe-gén, amely a rövid lábakért felelős, nemcsak fiatalabb korban megszünteti a csontok hosszanti növekedését, hanem elősegíti a csigolyák közötti porckorongokban a mészsók lerakódását, és így a porckorong korábbi deformálódását, elmeszesedését. gerincoszlop csigolyákból áll, a csigolyák közötti porckorongok pedig rugalmas ütköző szerepét töltik be két szomszédos csigolya között, így megkönnyítik a gerincoszlop hajlékonyságát. A porckorongok egy külső rostos gyűrűből és egy belső kocsonyás magból állnak. A kocsonyás mag a gerincoszlop mozgása közben keletkező nyomást párnaként minden irányban elosztja, a rostos porc pedig továbbítja a rá hirtelen ható nyomást. A gerinccsigolyák hozzák létre a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő foglal helyet.
A csigolyák közötti porckorong degenerációja tacskókban már fiatal korban létrejöhet. A porc hialinizálódik, átépül, degenerálódik, elmeszesedik. Így a porcra gyakorolt nagyobb nyomásra a porckorong külső rostos gyűrűje teljesen átszakad, a belső kocsonyás magja pedig hirtelen a gerinccsatornába nyomul. Ekkor, ha a gerincvelő súlyosabban sérül, elhal, gyors hátsó testfél bénulás következik be. Helyileg bevérzés és gyulladás kísérheti a folyamatot. Külsőleg először a hátulsó testfél fájdalmassága tűnik fel, a kutya nem szívesen lépcsőzik, nem ugrál, púposít, nehezen ürít bélsarat, már hátsó testfelének enyhe érintésére vagy simogatására is erős fájdalommal jelez. Amikor a nyomóerő, a bevérzés a gerincvelőt sérti, a kutya hátsó testfele egyik pillanatról a másikra hirtelen megbénulhat. Ennek kialakulása bekövetkezhet például az állat egy, a gerincoszlopot terhelő hirtelen mozdulatával, mint például ágaskodás, hirtelen ugrás stb. A hátulsó testfél bénulása annak első napjaiban általában merev jellegű. A hátulsó lábak izomzata kemény, a láb az ízületeknél alig hajlítható. Ezt a merev jellegű bénulást a későbbiek folyamán petyhüdt bénulás váltja fel. Ekkor már a két hátsó láb szinte élettelen, a kutya jellegzetes testtartásban, összegörnyedt gerincoszloppal, a hátulsó testrészét két elülső lábára támaszkodva vonszolja maga után.
A TEENDŐ EBBEN AZ ESETBEN: az orvosok 8 órán belül a műtétet javasolják, DE ez csak 20-50 %-ban ígér esélyt a felépülésre, viszont létezik fizioterápia és akupunktúra. Tehát, ha az első jeleket észleljük keressük fel Dr. Mihálffy Éva állatorvost, aki Magyarországon az egyetlen, aki minden tacskót felállít akupunktúrával. A szakember szerint a porckorongsérv az egyetlen olyan betegség, amely műtét nélkül 100 %-osan gyógyítható, 4 illetve 8 kezeléssel!!! Elérhetősége:http://www.allatorvosakupunktura.com ( 06-20-33-59-118 ) .
Amíg nem kapunk hozzájuk időpontot, fontos, persze az állapottól függően, hogy bár a szteroid egyéb más esetben kerülendő, de ilyenkor életmentő lehet, viszont amire figyelni kell, célszerű gyorsan ürülő szteroidot adni kutyánk, vigyázva, hogy az első adagot felezgetve lehet csak leállni a szteroidról. És mellé mindig kapniuk kell gyomorvédőt! Ezért ezt csakis orvosi felügyelet mellett szabad!!!Amit ilyenkor még adni kell az a Milgamma -N , napi 1 tabletta! Már maga a szteroidos kúra is sokat segít, akupunktúrával és fizioterápiával, masszázzsal kiegészítve 4-5 hét alatt teljes gyógyulás érhető el!
A másik, általában minden szuka kutyánál előforduló, de tacskóknál szinte kivétel nélkül jelentkező nem is betegség, hanem hormonális folyamat: az ÁLVEMHESSÉG.
Az elváltozás során a kutya nem vemhesül, nincsenek benne fejlődő magzatok, de mégis nyomon lehet rajta követni a vemhességre jellemző összes tünetet. Az állat habitusa megváltozik, nő az étvágya, hízik, megnagyobbodhat a has térfogata, a has alján kihullik a szőr, megduzzadnak az emlői, tejet választanak el, sőt még idegen kölykök szoptatására is alkalmas lenne, fel tudná nevelni őket. Az állatban az anyai ösztön felerősödik, aminek következtében tárgyakat vesz magához, cipeli, babusgatja, nyalogatja, védelmezi. Sőt gyakran kis fészket is épít magának ruhadarabokból, növényi részekből. Az állat habitusa is megváltozik, idegenekkel szemben támadóvá válhat, féltetten őrzött "kincseit" védelmezi. Mindezek hátterében szigorú hormonális elváltozások uralkodnak.
Az álvemhesség a kutya genetikai öröksége, falkában élő állatoknál a falka fennmaradását, túlélését biztosítja azáltal, hogy az álvemhes egyedek az elárvult, vagy szám feletti kölykök táplálásában részt tudnak venni. Ez az elváltozás nem betegség a szó szoros értelmében, inkább kóros állapotnak tekinthető. A hátterében több hormon együttes túlsúlya játszik szerepet, leginkább a prolaktin, amely az anyai ösztönért és a tejtermelésért felelős, de a növekedési hormon, pajzsmirigy hormon fokozott termelődése hozzájárul az állapot fenntartásához. Megfigyelhető, hogy azon állatoknál, amelyek egyszer már produkálták a tüneteket többi tüzelési szezonban is mutatják a tüneteket.
Az egyszeri sikeres gyógyszeres kezelés, nem jelenti a probléma végleges megoldását. Az a kutya aki egyszer álvemhes volt , az esetek többségében minden tüzelés után álvemhes lesz.
A tünetek a tüzelés után 60 nappal jelentkeznek újra és újra. Lehet próbálkozni homeopátiás szerekkel.
A tünetek megszüntetése érdekében még vannak egyéb házi praktikák is, mint a szomjaztatás 1 -2 napig, koplaltatás egy-két napig vagy a tejlécek naponta többszöri hideg vizes borogatása. Az orvosok tiltják a tej kifejését, ami azért igaz, mert ezzel serkentjük a tejtermelést, viszont a tejcsomók csak így múlnak el nyomtalanul, sokszor antibiotikumos segítség is kell a teljes felszívódáshoz. Rendkívül fontos szempont, hogy az állatot a kölyöknek választott tárgyaktól mielőbb megszabadítsuk ezzel is az anyai ösztön kiváltó ingerét megszüntetve.
Majd ez követően jöhet az állott vizes borogatás és a kaja, víz megvonás és a mozgatás. Homeopátiás szerek közül ki lehet próbálni a Progesteronum CH 30 higitást, 1 golyót feloldani és 48 órán belül 2-szer, 3-szor adni belőle, vagy adjunk Luteinum CH 30 2 napig 1-1 alkalommal 1 golyót feloldva. A tejtermelés csökkentésére adható Urtica urens ch30 napi 3*5 golyó, amíg el nem apad teljesen a tej.
Nekünk egyedül ami bevált az a Galastop nevű készítmény, amelyek a prolaktin hormon termelődését gátolja, ezáltal szünteti meg a tejelést. 5-6 nap alatt,ez idő alatt az emlőket tilos fejni,csak borogatni, majd 10 nap elteltével kel ellenőrizni, csomók nélkül maradt-e az emlő, illetve van-e benne tejsavó, véres váladék stb. és ha van tejszerű lé, akkor azt fejni kell és sokszor kell mellé antibiotikum is 3-4 napig, ami feloldja a begyulladt tejcsatornában lévő tejcsomókat.
Sajnos egy-egy ilyen élvemhességes kezelés heteket is igénybe vesz, mire a kutya testileg, lelkileg újra normális lesz.
A végleges megoldást az ivartalanító műtét. jelenti. A hormonális zavarokkal küzdő állatoknál idősebb korban sokkal nagyobb, gyakorisággal fordul elő petefészek-, méh- és emlődaganat, sőt az ivarszervek gyulladásos jelenségei sem tartoznak a ritkaságok közé.
Azokat a kutyákat és macskákat, akiket nem szeretnének tenyészteni (hangsúlyoznánk a tenyésztés szót), javasolt ivartalanítani. Csak egy – mára már rutin – műtétre van szükség. Ezzel állatainkat is megkíméljük a sorozatos tüzelés, esetenként álvemhesség, szülés terheitől, mert természetesen nem tesz jót a szervezetüknek a folyamatos vemhesség, majd szoptatás. Én is nagyon fontosnak tartom azt, hogy az állattartók minnél jobban legyenek informálva arról, hogy egy-egy rutin beavatkozás nem csak, hogy mennyibe kerül, de mit is tartalmaz! Nem elegendö ugyanis azt tudni, hogy mennyibe kerül , hanem sokkal fontosabb azt megkérdezni, hogy hogyan végzik ebben a praxisban a mütéti ivartalanitást.( van-e gépi altatás stb.) Egy bizonyos rutin, vagy nem rutin mütét esetében ugyanis az a probléma, hogy ugyanazt a mütétet sokféleképpen lehet elvégezni.
SZÍVFÉRGESSÉG:
A szívférgesség hazánkban is egyre gyakrabban előforduló betegség, amely a trópusi és mediterrán országokból az időjárás lassú felmelegedése miatt kezdett el globálisan terjedni. Veszélyeztetett fajok a kutyák, macskák, vadon élő állatok és az ember is. A féreg a szaporodásához közti gazdának a szúnyogot használja, mely vérszívással terjeszti lárváit. A fertőzés után a gazdaállatba befecskendezett lárvák 6-8 hónap alatt fejlődnek férgekké. A fertőzött állatok többsége nem mutat klinikai tüneteket. A betegség általában krónikus lefolyású, előfordulhat fogyás, csökkent terhelőképesség, bágyadtság, köhögés, végtag ödéma, a tüdő különböző megbetegedései. Heveny szívelégtelenség nagyszámú fertőzöttség esetén alakul ki. Emberben nem alakulnak ki felnőtt férgek, a lárvák azonban vándorlásukkal okozhatnak enyhébb/súlyosabb tüneteket.
Legfontosabb tehát a megelőzés, azaz, a még fiatal mikrofiláriák elpusztítása a vérkeringésben, mely Advocate vagy Stronghold rácsepegtető készítmények havi rendszeres használatával, vagy Milbemaxtabletta szedésével érhető el.
A szúnyogok elleni védekezés is nagyon fontos, melyet Vectra 3 D, Advantix spot-on, Scalibor vagy Foresto nyakörv használatával oldhatunk meg.
GIARDIOSIS:
A kórokozó az egész világon elterjedt és nem válogat a fajok között, az emlősök nagy részében előfordul. A kórokozó egy ostoros egysejtű, ami a vékonybélben élősködik. A szervezetbe való bejutása fertőzött széklettel vagy széklettel szennyeződött ragályfogó tárgyakkal történik. A fertőződés során a kórokozó cisztái a vékonybélbe jutnak, a ciszták átalakulva osztódni kezdenek és a vékonybél falára tapadnak. Jelenlétükkel és az anyagcsere termékeikkel károsítják a bél falát, aminek következtében felszívódási zavarok alakulnak ki.
Elsősorban fiatal egyedeknél, krónikus jelleggel szakaszosan (intermittálóan) jelentkező nyálkás-véres hasmenés esetén. Az állat étvágya változó, hányás igen ritkán jelentkezik, de a visszatérő, vagy permanensen jelentkező hasmenés mindig tapasztalható.
Ritkábban előfordulhat, hogy a klinikai tünetek csak a hasnyálmirigy enzimtermelésének zavarára (exocrin pancreas insufficiencia - EPI) utalnak, de az általános klinikai kép a fekélyes bélgyulladásra utal. Hetek-hónapok alatt bekövetkező kondíciócsökkenés mindig tapasztalható. A felmérések szerint a kutyapopuláció 10 %-a fertőzött, a kennelek 45-50 %-ban megtalálható a kórokozó. Laboratóriumi mintákban igen gyakran észleljük fiatal macskákban, ezért a laboratóriumi bélsárvizsgálat irányát a Giardiosis tekintetében mindig kérjük a laboratóriumtól, mivel a fertőzés zoonosis!
Tehát ha a kutyánknak megy a hasa, napokon keresztül , a bélsár nyákos, véres, mindig gondolni kell a giárdiára !!!
A gyógyszeres kezelés: emelt adagban féreghajtókat (fengendazol 25-50 mg/ttkg/12h 3-5 napon átpl Ferdocat vagy Drontal Plus.
FÜLATKA:
Sajnos egyre több kutyánál tapasztalható a fülrühösség, amit gyakran összetévesztenek a fülgyulladással. A fülatkás kutya füle tipikus „ avas zsír” szagú, aki egyszer megszagolta, sosem téveszti össze mással.
Okozója az Otodectes Cynotis nevű rühatka, mely a kutya és macska külső hallójáratának a lakója.
A fülröhös állatok erősen rázzák fejüket, vakarják fülüket. A fülben jellegzetes-barna/fekete felrakódás látható. Gyakran egyéb bakteriális-gombás fülgyulladásokkal is társul, valamint a vakarózás miatt a fültőnél bőrgyulladás alakulhat ki.
A fülatka közvetlen úton terjed, vagyis a fertőzött állatnak fizikai kapcsolatban kell lennie a másikkal. Jellemző formája az alomfertőzés, amikor az anyaállatról a szoptatás vagy alvás miatt órákon át egymáshoz érő kutyák, macskák vagy vadászgörények egymást fertőzik: az élősködők átmásznak az egyikről a másik állatra. Talán lehetséges közvetett fertőzés is, mert rövid ideig (napok) a környezetben is életképesek maradhatnak.
A paraziták a külső hallójáratban szaporodnak, anyagcsere-termékeikkel viszketegséget és fokozott fülzsírtermelődést váltanak ki. A viszkető érzés vakarózáshoz, az pedig a fejen és a fülön sebek, másodlagos elváltozások kialakulásához vezethet. A fülzsír nagy mennyiségű, jellemzően fekete színű és gyakran darabos állagú, ritkán véres lehet. Nagyítóval a mozgó atkák időnként láthatók, mikroszkópban pedig minden esetben. Az embert nem veszélyeztetik, legfeljebb átmeneti fertőzéshez (viszketés, bőrpír, kiütés), vagy inkább fertőzési próbálkozáshoz vezet, ha az állatból folyamatosan nagy mennyiségű kórokozó indul útnak, és próbál új gazdát keresni.
A fülatka a kezdeti stádiumban nagyon jól kezelhető. Az atkákat védő fülzsírt előbb érdemes eltávolítani erre a célra készült, fülzsíroldó folyadékkal. Ezt követően leghatásosabban és egyben legkényelmesebben tartós hatású cseppek ( Advocate, Stronghold) alkalmazásával pusztíthatjuk el a parazitákat. Ezeket a cseppeket az állat testfelületére kel csepegtetni. Mindeközben a kutya fülét naponta tisztítani kell.
Vannak nagyon fülcseppek is, amiket a fülbe kell csepegtetni( Surolan, Otimectyn gél, Dexoryl) , ennek hátránya, hogy naponta 10-14 napig folyamatosan kezelni kell az állatot, ha jó eredményeket szeretnénk elérni.
Idült külső hallójárat-gyulladások kezelése viszont kifejezetten hálátlan feladat. Ilyenkor a zegzugos, nagy mennyiségű váladékot termelő és rosszul szellőző külső halljáratban a fülrühatkák nagyon jól érzik magukat, nehezebben pusztíthatók el. Mivel szoros kapcsolatban élő másik társállattól kapják a fertőzést, feltétlenül érdemes az összes együtt tartott, fogékony állatot kezelni, különös tekintettel a tünetmentes hordozás lehetőségére.
KENNELKÖHÖGÉS:
A kutyák fertőző légcső és hörgőgyulladását "kennel köhögésnek" nevezzük. Ez egy összefoglaló elnevezés, hiszen a betegségnek számos fertőző oka lehet, a tünetek azonban megegyeznek: a kutya rendszerint láztalan, élénk, eszik, iszik, azonban erősen köhög. A köhögés lehet száraz, de akár nedves ("produktív") is, amikor a beteg fehér, habos váladékot köhög (szinte öklendezik) fel, amit sok gazdi hányásnak gondol. Esetenként szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat, illetve a másodlagos fertőzések miatt gennyes orrfolyás, kötőhártya gyulladás is jelentkezhet - ilyenkor természetesen a kutya már bágyadt, lázas, étvágytalan lehet. A légutak egyik legfontosabb védekező mechanizmusa az úgynevezett "mucociliáris rendszer": a légutak belsejét olyan (ún. csillós) hámsejtek borítják,melyek felületén apró, mikroszkopikus szőrszálakhoz hasonló képletek vannak, amelyek összehangolt módon a külvilág felé hajtják a felületükön lévő vékony nyálkaréteget. Ebbe a nyálkába a külvilágból bejutott apró részecskék beleragadnak, majd az előbb említett módon a nyálkával együtt a külvilág felé haladnak, majd távoznak (akár köhögéssel, tüsszentéssel, akár anélkül). Ez a rendszer károsodhat stressz, magas porkoncentráció, cigarettafüst, rossz szellőzés, hideg, vagy éppen fertőző okokból kifolyólag. Ebben az esetben akadály nélkül juthatnak le a mélyebb légutakba egyéb kórokozók (baktériumok) is, amelyek tovább súlyosbítják a betegséget. Kennel köhögés esetén tehát a kutya társaitól kapja el a betegséget, cseppfertőzéssel. A lappangási idő 2-14 nap.
Számos vírus képes felső légúti megbetegedést -kennelköhögést - okozni. A fontosabb kórokozók a következők: kutyák parainfluenza vírusa, adenovírusa (2-es típus), szopornyica vírusa, herpeszvírusa, reovírusa (1,2,3-as típus), légzőszervi coronavírusa (2-es típus). A másodlagos bakteriális fertőzést leggyakrabban a Bordetella bronchiseptica nevű baktérium okozza, de előfordulnak Pseudomonas, Pasteurella, Klebsiella, Escherichia, Streptococcus és Mycoplasma fajok is. Újabban (2004-ben, Floridában bukkant fel először versenyagarak között) a kutyák influenza vírusa (H3N8) is okoz megbetegedéseket, de jelentős járvány még nem alakult ki.
A fent említett gyakrabban előforduló vírusok rendszerint csak a kutyákat betegítik meg, a Bordetella bronchiseptica nyúlra, macskára, tengerimalacra veszélyes lehet, embert azonban csak ritkán fertőz (csak erősen legyengült immunrendszer esetén). Fontos tudni, hogy a gyógyult kutyák még hónapokig üríthetik a kórokozó baktériumot, ezzel továbbra is fertőzhetik társaikat.A kutyák "kombinált oltása" a kennel köhögést kialakítani képes kórokozóknak csak egy része ellen véd (adenovirus, szopornyica vírus, bizonyos oltóanyagok esetén a parainfluenza vírus - rendelőnkben ilyen kombinált vakcinát használunk). További lehetőségként a Parainfluenza vírus és a Bordetella brochiseptica baktérium ellen vakcinázhatjuk kutyáinkat. Ez történhet injekciós készítmény (Pneumodog, alapoltásakár 4-6 hetes korban, 2-3 hét múlva ismétlő, majd évente emlékeztető) vagy egy ún. intranasalis - orrba juttatható formában (Nobivac KC, akár 3 hetes kortól, védettség 3-4 nap alatt kialakul Bordetella ellen, évente kell ismételni). Rendelőnkben ez utóbbi vakcinát javasoljuk. Fontos tudni, hogy a betegség jellegéből adódóan (sok kórokozó állhat a tünetek mögött) az oltás ellenére megbetegedhet a kutya, hiszen előfordulhat, hogy egy ritkább kórokozó okozza a megbetegedést, ami ellen nem volt (nem is létezik) védőoltás. Ennek ellenére a megbetegedés esélye az oltásokkal nagyban csökkenthető, így főként a nagyobb kutyatársaságban megforduló ebek (közös séták, kutyaiskola, panzió, kozmetika stb.) esetében az feltétlenül ajánlott.
Kezelése alternatív módszerekkel:
A betegség sokszor magától is elmúlik, mint embereknél egy "megfázás". Azonban gyulladáscsökkentőkkel, köhögéscsillapítókkal vagy éppen hurutoldókkal, immunerősítő szerekkel,vitaminokkal, és szükség esetén antibiotikummal a betegség lefolyása gyorsítható, a tünetek (főképp a kínzó köhögés) enyhíthetőek.
Több kutyánál bevált már, ha tapasztaljuk köhög a kutya, 7-10 napig napi 1 evőkanál ezüstkolloidot adhatunk, estére pedig 1 kávés vagy evőkanál Lándzsás útifű szirupot ( a kutya nagyságától függően) mindezt kiegészíthetjük 1-1 kávéskanál mézzel is. Mindezt kiegészíthetjük immunerősítő készítményekkel is. A tapasztalatok azt mutatják egy hét alatt ezen kezelés mellett elmúlik a probléma. Azonban ha a kutya állapota 1 hét után sem javul, feltétlenül meg kell mutatni állatorvosnak!!!
Paraziták elleni védekezés:
BÉLFÉRGEK: a bélférgesség megelőzése szempontjából fontos a 3 havonkénti féreghajtás!!!
Drontál és a Ferdocat az a féreghajtó, ami egyben a giardiát is elpusztítja!
Millbemax adása májustól-október végéig 6 hetente javasolt, ugyanis a hatóanyaga 4 hétig megöli a szívféreg lárváit és petéit, ha esetlegesen fertőzött szúnyog csípi meg kedvencünket. Viszont mielőtt elkezdjük a Millbemax kúrát ajánlott szívférgesség tesztet csináltatni, ugyanis ha már szívférges a kutyánk, és kifejlett férgek, lárvák vannak benne a Millbemax hatására ezek tömegesen elpusztulnak és a véráramba kerülve trombózist okozhatnak!
Kullancs, bolha elleni védelem: rengeteg jó készítmény létezik a piacon, nyakörvtől, szájon át adható tablettákig, de egy szónak is száz a vége, főleg a kullancsok ellen életmentő a védekezés és még annak is aki városi tacskót tart, ugyanis a sünökkel feketerigókkal együtt a kullancsok is betelepülnek a parkokba, füves, fás részekre. Kullancsok az alábbi betegségeket okozzák és sajnos egyre többször kerülnek miatta a kutyák akár életveszélyes állapotba is, éppen ezért fontos a megelőzés!!! A kullancsok többféle fertőző betegséget is közvetítenek a kutyák felé. Ezek közül az egyik legveszélyesebb a babesiosis, amelyet a Babesia canis nevezetű egysejtű parazita (protozoon) idéz elő. A kórokozó iránt főként a kutyák és a kutyafélék (róka, farkas, aranysakál) fogékonyak. A Babesia canis a megfertőződött kutya vörösvértesteiben osztódik. A megfertőződött állatokban pár napos (legfeljebb két-három hetes) lappangási idő után súlyos klinikai tünetek jelentkeznek. A betegségnek a következő jelei vannak: magas láz, étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, kedvetlenség. Később sárgaság, vérfesték-vizelés alakul ki. (A beteg állatok vizelete csokoládébarnára színeződik a károsodott vörösvérsejtekből kiszabaduló vérfesték miatt.) Ritkán idegrendszeri tünetek mutatkoznak. Szövődményként kialakulhat vesekárosodás, hasnyálmirigy gyulladás, autoimmun betegség, bénulás, idegrendszeri betegségek. A beteg kutyák időben végzett szakszerű állatorvosi ellátás híján pár nap alatt elpusztulnak.
Spot -on készítmények közül a Vectra 3D azért is ajánlom, mert ez a készítmény megőrzi hatékonyságát napfényen vagy vízbe merüléskor (pl. úsztatás, fürdetés).
Nyakörvek közül a Foresto az egyik legjobb megoldás.
Én a belsőleg adható tablettás megoldást saját negatív tapasztalat miatt kerülöm.
Sokan alternatív megoldásként illóolajos becsepegtetést választják.
Minden esetben fontos, ha kullancs került kutyába, akkor 24 órán belül el kell távolítani, ugyanis 24 óráig nem ürít, csak szív, utána, mivel egy nyílás található a testén, a szájszerve, elkezdi üríteni a béltartalmát is visszafelé a kutyába. Ezért fontos, ne kábítsuk, kenjük, bódítsuk a kullancsot, és ne nyomjuk össze a testét, hanem a kullancsot a bőrfelülethez minél közelebb, csipesszel megfogva, folyamatosan húzva kell eltávolítani, és a csípés helyének fertőtlenítése ajánlott. Ha a feje benne marad a kutyába, nem probléma, pár hét alatt kiesik. Nem kell vele foglalkozni, különösebben.
Miért fontos a karomvágás?
A karomvágás egy fontos egészségügyi "beavatkozás". Érdemes már egészen kicsi korban pár hetesen elkezdeni, hiszen egy túlnőtt karom zavarni fogja a mozgását, akár sántaságot, végtagdeformitást is eredményezhet.
A kutyát zavarja a túlnőtt karom, mert az könnyen beakadhat különböző tárgyakba, töredezhet, berepedhet, ami fájdalommal jár.
Laikusként persze nem könnyű megállapítani, hogy mikor hosszú már a karom. Akkor kell a karmot vágatni, ha a standardállásba állított kutya karma már a talajra ér és a testsúlyt tartja. A normális, rendesen kopott karom sosem ér teljes felületével a talajra. Mivel a karomban vérerek és idegek is találhatók, ezért jobb szakemberre bízni a műveletet. Természetesen mi is elsajátíthatjuk a karomvágás tudományát, de először azért érdemes állatorvos vagy kozmetikus segítségét kérni.
KOZMETIKA, SZŐRÁPOLÁS:
A tacskónak háromféle szőrváltozata létezik : rövid, hosszú – és szálkás szőrű.
A szálkás tacskók tekintetében :
A standard leírás szerint egy szálkás tacskónak úgy kell kinéznie, hogy messziről ne lehessen eldönteni szálkás vagy rövid szőrű tacskó-e. Tehát egy igazi szálkás sosem bozontos, sosem hobós, hanem elegánsan rendezett és sosem visel bóbitát vagy hajat a fején! Ezt hagyjuk meg a yorkiknak és havaneseknek :) A tacskó gyönyörű izmos teste, szép vonalai és gyönyörű koponyája csak rendszeres és a fajtajellegnek megfelelő kozmetika segítségével érhető el .
Ehhez rendszeres, 3-4 havonta, trimmelésre van szüksége:
a trimmelés egy kutyakozmetikai eljárás, amivel bizonyos fajták (terrierek, schnauzerek, tacskók) szőrét rendben tartjuk, megőrizve annak kívánatos struktúráját. A megérett szőrt kézzel, vagy trimmelőkés, -ujj segítségével eltávolítjuk, kitépjük. Ez a kutya számára legfeljebb kellemetlen, a kitépett szőr már olyan állapotban van ilyenkor, hogy a legkisebb húzás hatására kijön. Egy tacskó trimmelése két-három órát vesz igénybe, attól függően, hogy mennyire ideális típusú, milyen érettségű szőrrel rendelkezik. Szemben a géppel történő nyírással, amivel egy óra alatt végezni lehet. Na de az eredmény magáért beszél. A gépi nyírást követően a tacskó szőre sose nyeri többet vissza szálkás jellegét, hanem egyre selymesebb, puhább bunda alakul ki, melyet már soha többé nem lehet trimmelni.
Persze vannak esetek, amikor mégis a nyírást kell választanunk, hiszen manapság, a szaporítók munkájának következménye, hogy sok szálkás szőrű tacskó puha, göndör szőrrel rendelkezik, ami szintén nem egy másik fajta, csak a szaporítás eredménye. Az ilyen szőrtípust sajnos nem lehet trimmelni, marad a gép nyírás, de természetesen a fajtajelleget így is szépen ki lehet alakítani. Érdemes 2-3 havonta meglátogatni a kozmetikust így egész évben szép, rendezett lesz a kutyánk.
A kis tacskókat már kölyökkoruktól szoktatni kell a trimmeléshez. Sok esetben a tenyésztő már a hét-nyolc hetes kölyköket is megtrimmeli, ilyenkor kezdik el leváltani első babszőrüket a kicsik.
Már egy pár hetes kölykön is látható, hogy felnőtt korában milyen szőrtípussal fog rendelkezni. A kívánatos az, ha a szőr a kifejlett állaton durva tapintású, semmiképpen nem selymes, a test körvonalát nem torzító, azt jól fedő takarót képez. A fejtetőn ideális, ha a szőr nem puha, bár nem képez olyan páncélt, mint mondjuk a háton. Sok kutyánál tapasztalható, hogy a fejtetőn teljesen más struktúrájú, lágyabb, vékonyabb szálú szőr nő, ez a fajta kialakításában szerepet játszó dandie dinmont terrier öröksége, melynek fején komoly „szőrbúra” található, kicsit hasonlatos egy uszkár bóbitájához. A fiatal kutyák fején trimmelést követően kopasz csík vagy folt jelzi ezt. Ilyenkor a kutya feje egy-két hét alatt vissza szőrösödik,de ahhoz hogy itt is megerősödjön a szőr, csak a rendszeres trimmelés segít. Minél többször van trimmelve a fej annál jobban erősödik a szőr.
Általánosságban elmondható, hogy a fiatal tacskót érdemes kb. két havonta kozmetikushoz vinni, hogy kialakuljon jellegzetes szálkás bundája.
A szálkás tacskó „védjegye” a szakáll , a szemöldök, ami sosem lehet schnauzeres. Ezek megfelelő kialakításával válik jellegzetessé a szálkás tacskó.
És milyen is az igazi tacskó, hát ilyen :)
„ A tacskó mindenesetre a kutyák között a legeredetibb egyéniség, mintegy komikus összetétele a szeretetreméltóságnak és cudarságnak, pajkosságnak és világfájdalomnak, tettrekészségnek és lustaságnak, közömbösségnek és érzékenységnek, gyerekségnek és nagyképűségnek.„ dr. Engelmann-( in: József Ákos: A kotorékvadászat 1929. )